Az alkohol és a mediáció

Mikor szükséges és jó az ellenőrzött kapcsolattartás?

A kenyértörés – akár házasság, akár élettársi kapcsolat – mindig nehéz, minden érintettnek. Akármennyire is nem működött a kapcsolat, a megszokott kerékvágásnak vége. Megbomlik valami, amiben hittek, ami így vagy úgy, de működött. Nem hozott újat, amit meg kell szokni, amihez újra alkalmazkodni kell. Az alkalmazkodás nehéz. Minél hosszabb volt a kapcsolat, ami szétment, minél későbbi életkorban történik a kenyértörés: annál nehezebb alkalmazkodnunk. A válás krízis. Egy új, ismeretlen helyzet, amelyre új megoldási technikákat kell alkalmaznunk. Hogy mennyire átmeneti ez a krízis sok mindentől függ: az addigi problémamegoldási stratégáinktól, a személyiségünktől… stb. A nehézségek átvészelésében a legjobb segítség, ha van támaszunk. Családtagok, barátok, sorstársak. Emberek, akik körbevesznek a nehéz helyzetben s ha kell hajunknál fogva rángatnak ki akár az önsajnálatból, akár a kilátástalanság mocsarából. Ezekben a nehéz helyzetekben számít, ha van mellettünk valaki, de sokan nincsenek azon szerencsés helyzetben, hogy kiálljon valaki mellettük a bajban. Ilyenkor előfordulhat, hogy a nehézségek csökkentésére más, külső segítségért nyúl az ember. Ilyen lehet valamilyen eszme, hit rendszer, de valamilyen tudatmódosító szer is.

Nem ritkán fordul elő, hogy az amúgy a válásig egzisztenciálisan – és életvitelileg rendben lévő fél az alkoholhoz nyúl fájdalmának enyhítése céljából. Az átmeneti enyhület viszont nem megoldás a problémára, sőt … a nehéz helyzetben segíthet eldönteni egy kapcsolattartási konfliktust is-általában a szert használóra nézve nem pozitív irányba.

A fent leírt helyzetben fordultak hozzám a következő eset szereplői is. Az értelmiségi szülők külön költözésével elindult a válási folyamat és valami egészen új, amihez mind a szülőknek, mind a közös gyermeknek alkalmazkodni kell.

 A szociálisan érzékeny, segítő foglalkozású anya és a kissé „szögletes” közgazdász apa elhidegültek egymástól, de mindketten képesek voltak a gyermek érdekében együttműködni egymással akkor is, amikor felmérték: útjaik külön folytatódnak tovább. Megbeszélés alapján történtek a gyermekkel való kapcsolattartások. Az apa különköltözött, amikor látni szerette volna a lányát: szólt és az anya engedte. Bírósági végzés s mindenféle papír nélkül. Ideális helyzet. Lett volna, ha …

Hogy’ jutottak el mégis hozzám?

 Az apa, kissé merevebb személyiséggel, nehezebben fogadta el az új körülményeket. A magánéleti krízis megoldásaként az alkoholt választotta. Előtte is előfordult, hogy problémát okozott az alkohol a kapcsolatban, de nem vált állandóvá a fogyasztás. Először a gyermek születése után nyúlt az apa az alkoholért, miután anyagi problémákkal küzdött a család. Aztán rendeződött az anyagi helyzetük, az alkoholfogyasztás is csökkent.

Az apa egy kapcsolattartás alkalmával az arcán látható sérülésekkel érkezett a gyermekért. Elmondta, hogy ittas állapotban elesett a biciklivel, ezért láthatók rajta sérülések. Ezt követően gyakran alkoholos befolyásoltság alatt érkezett a gyermekért vagy hozta vissza kapcsolattartás végén. Az anya többször részt vett a kapcsolattartásokon s -bár aggódott- elengedte néha az apával a lányát. Egyik hétvégén az apa vidékre utazott a gyermekkel. Az anya telefonon érdeklődött, amikor az apa hangján hallotta, hogy aznap már nem kis mennyiségű alkoholt fogyasztott. Úgy döntött az anya, hogy utánuk utazik. A 7 éves gyermekét egyedül találta a vidéki lakásban, aki elmesélte, hogy édesapja már fogyasztott alkoholt s mivel elfogyott, leugrott a boltba, hogy pótolja azt. Az apa erősen ittas állapotban érkezett meg, agresszívvé vált, ezért az anya rendőrt hívott. A rendőrség nem ment ki, így a lakásról elhozta a közös gyermeket. Erről tájékoztatta telefonon a helyi rendőrséget és másnap a gyámügyi osztályt.

Egy későbbi időpontban, ismét alkoholos állapotban jelent meg az apa az anya lakásán a gyermekért kapcsolattartás céljából. Megbeszélték, hogy az apa elviszi egy bevásárló központba a gyermeket, az anya tisztes’ távolságból követi őket, hogy zavartalanul -de az anya számára is megnyugtatóan- valósuljon meg az apa együttléte a kislányával. Ekkor az apa bement a gyermekkel egy belső, két szintes üzletbe, az anya leült az üzlet előtt és várt. Eltelt jó fél óra, s még mindig nem jöttek ki az üzletből. Rátelefonált az anya, hogy minden rendben van -e. Az apa megnyugtatta az anyát, hogy „Igen, nézelődnek”. Az idő csak haladt, amikor az anya utánuk indult az üzletbe, ahol nem találta sem az apát, sem a gyermeket. Felment a lépcsőn, ahol megtalálta családját. Az apa egy Pub-ban ült és alkoholt fogyasztott a gyermeke társaságában. Az anya szerette volna elhozni a lányát, ezért az apa agresszívvé vált. Az emberek, akik követték a történéseket, rendőrt hívtak. A rendőr a jelentésében leírta, hogy az apa a kapcsolattartása idején a gyermek korának nem megfelelő helyre vitte és a a gyermekre veszélyeztető állapotban jelent meg.

Ezután a gyámügyi osztályon folytatódott a történet, ahol az apa elismerte, hogy régen voltak alkoholproblémái, de most nem látja problémának ennek kezelését. A szülők egy állandó kapcsolattartás kialakítása céljából jelezték a gyámügyi ügyintéző részére, hogy részt vennének mediáción.

A mediáción az előkészítő beszélgetéseken mindkét szülő együttműködőnek tűnt. A közös tárgyalásra az apa fél óra késéssel és alkoholt fogyasztva jelent meg. Kérdésünkre elismerte, hogy előző nap hajnali 3 óráig és a közös egyeztetés előtt, közvetlenül is fogyasztott alkoholt, ezért az egyeztetést elnapoltuk. A megbeszélt időpontban az apa nem jelent meg.

A gyermekvédelmi mediátor bár objektív szakemberként nyújt segítséget, a gyermekvédelmi rendszer tagjaként, ha kiskorú veszélyeztetését észleli: köteles jelezni azt. Az illetékes gyámügyi osztály az adott körülményekre tekintettel ellenőrzött kapcsolattartást állapított meg az apa részére a helyi gyermekjóléti központ helyiségében, amelynek igénybevételének feltételeként az alkoholfogyasztás mellőzését írta elő az apa részére.

A fent leírt esetben hiába voltak a szülők nyitottak a megegyezésre és tudtak emberi módon viselkedni egymással, az apa érzelmi állapota nem volt arra alkalmas, hogy felelősségteljes szülőként tudjon részt venni a gyermekével való kapcsolattartásokon.

A mediáció akkor sikeres, ha mindkét fél motivált a problémák megoldására és nyitott a változtatásokra illetve arra alkalmas érzelmi állapotban képes a racionális gondolkodásra és a megbeszéltek megvalósítására. Az alkohol hatására az apa mentális állapota nem tette lehetővé az egyezség létrejöttét, a gyermekkel való biztonságos, meghitt együttlétet, ezért vált szükségessé a biztonságot, intézményi kereteket nyújtó színhely.  Ezen körülmények átmeneti megoldást nyújtanak ahhoz, hogy ne szakadjon meg a szülő és gyermeke között a kapcsolat, viszont biztonságos keretek közt valósuljon meg a találkozás. Amennyiben a veszélyeztető körülmény megszűnik és a találkozások rendben zajlanak, a gyámügyi osztály elrendeli a kapcsolattartás fokozatos bővítését mindaddig, amíg a kapcsolattartás az intézmény falain kívül visszatérhet a normál kerékvágásba.