Mediáció folyamata
A mediátor a tárgyalás előtt általában előkészítő beszélgetésen tárja fel a felek álláspontját, igényeit, felméri a konfliktus nagyságát, természetét, és ennek alapján dönti el, hogy a mediáció mely fajtáját választja: Egy térben ülteti le a feleket, vagy ő sétál egyik helyről a másikra, egyedül, vagy mediátor társával együtt dolgozik, a feleken kívül bevon-e másokat is a tárgyalásba, és körülbelül hány ülésben tudják létrehozni a felek megállapodásukat.
Ha a vitázó felek mediátor – egy semleges, a vitában nem érintett, konfliktuskezeléshez értő harmadik fél (közvetítő)- segítségét veszik igénybe, akkor egy olyan folyamatban vesznek részt, amelyben a mediátor tartja kézben a vitát, veszekedés helyett két egyenrangú fél tárgyalásává alakítja, és olyan írásbeli megállapodáshoz juttatja a feleket, amelyben ők maguk határozhatják meg a témákat, megállapodásuk tartalmát, és végül mindkét fél nyertesnek érzi magát. Csak az aktuális problémák kerülnek megbeszélésre, és azok jövőbeni megoldása a feladat. Múltbeli ügyekkel, az igazság, a bűnös keresésével a másik fél személyiségjegyeinek, a felek egymáshoz való viszonyának megváltoztatásával nem foglalkozik a mediáció. Mindenki magát képviseli, az elhangzottak titokban maradnak, jegyzőkönyv nincs, egyetlen írás marad a tárgyalásról, a résztvevők, és a mediátorok által aláírt egyezség. A megszületett egyezség tartalmazni fogja minden résztvevő igényét, vagyis mindkét fél jól felfogott érdeke, hogy betartsa a megállapodás pontjait, ami azzal a „mellékhatással” jár, hogy idővel nem romlik, hanem javul a felek kapcsolata. A tárgyaláson részt vevő felek egyúttal új konfliktuskezelési módszert is tanulnak a mediátoroktól, amit hasonló helyzetekben alkalmazni is tudnak.
A mediációban nincs szükség tanúkra, ügyvédre, a mediátor sem tanúskodik senki mellett, vagy ellen a bíróságon.
Általában akkor indokolt a mediáció,
- ha a felek tárgyalásos úton szeretnék megoldani a nézeteltérésüket, de nincs közöttük kommunikáció.
- ha a felek szeretnék megőrizni v. helyreállítani személyes kapcsolatukat a korábbi szinten.
- ha az idő mindkét fél számára fontos tényező, és gyors megoldást keresnek, lehetőleg napokon, heteken belül inkább, minthogy hónapokon éveken keresztül tartson ez a folyamat.
- ha az ügy kényes, vagy diszkrét, és egy vagy több érdekelt fél hírneve sérülhet, ha nyilvánossá válik.
- ha a felek kívánják meghatározni a köztük folyó vita kimenetelét, ahelyett, hogy lemondanának erről az ügyvédek és a bíró javára.
- ha a pereskedés költsége valószínűleg összehasonlíthatatlanul sokkal magasabb, mint amit bármelyik fél vissza tudna nyerni, vagy meg tudna menteni pereskedés útján.
- ha a felek úgy érzik, hogy nehéz időszak vár rájuk, feszültségekkel, szorongásokkal, amelyek a jogi küzdelemmel együtt járnak.
Elsősorban családjogi, kapcsolattartási ügyekben vállalok közvetítést. Ha az együtt élő családtagok közötti konfliktusok, a családi élet megszervezése, a szülő-gyermek viszonyban kirobbant sorozatos viták, az együttélési szabályok be nem tartása miatt jöttek létre, vagy válni készülnek a házastársak, de nem akarnak bíróságra menni, megegyezésre törekszenek. Akkor is ajánlom a mediációt, amikor már nem élnek együtt a családtagok, de a válás utáni gyermek- szülő kapcsolattartásban vitáik (nevelési, gyermekekkel, kamaszokkal kapcsolatos konfliktusokban) vannak.
- A válási mediáció a bírósági eljárás alternatívája. A mediáció abban segít, hogy a válás közös megegyezéssel jöjjön létre és így elkerülhető legyen a bíróság előtti eljárás.
- Hosszú távon megalapozza azt, hogy a felek a válás után jó kapcsolatban maradjanak.
- A mediáció során mindkét fél érdeke érvényesül, kompromisszumos megoldás jön létre.
- A bírósági eljárásnál jelentősen gyorsabb, kisebb költséggel jár.
- A mediáció során a gyermek érdekeit kiemelten kezeljük.
A mediáció akkor is igénybe vehető, ha a válóper már folyamatban van: 2014 tavaszától jogszabály is kimondja majd, hogy a bíró a per során kötelezheti a feleket arra, hogy mediációs eljárásban vegyenek részt a megegyezés érdekében.
A mediációs -közös- tárgyalás szabályai:
A felek tárgyaláson vesznek részt (max.3 órás), ahol a beszélgetést a mediátor vezeti, de a témákat a résztvevő vitapartnerek hozzák. Ők felelnek a megállapodásban rögzített tartalomért is. A mediátor szerepe: elősegíteni, hogy a konfliktusban álló felek meghallgathassák egymás álláspontját, kifejezhessék aggodalmaikat, elmondhassák, mi az, ami zavarja őket a másik fél viselkedésében.
A mediátor mindig a témánál tarja a vitát, a felek megoldási javaslatait emeli ki.
Ügyel arra, hogy kerüljék a sértő kifejezéseket, amelyek éleznék a konfliktust.
Fontos szabály, hogy a mediációs tárgyaláson nem foglalkozunk a múlttal, nem keressük, ki volt a hibás, kinek van igaza. A jelenlegi problémákra és azok megoldására koncentrálunk.
A létrejött írásbeli megállapodásnak tartalmazni kell mindkét fél érdekeit, senki sem érezheti vesztesnek magát. Két nyertesnek kell felállni az asztaltól. Ez garantálja a megállapodás hosszú távú betartását.
Miért éri meg?
A sikeres ügyvédek ajánlják, mert:
A hosszútávon gondolkodó jogi képviselők érdeke, hogy ügyfeleik elégedetten távozzanak. Minél rövidebb az eljárás: annál hamarabb szabadul az ügyfél a problémáktól, nem beszélve az anyagi tehertől. A képviselet egy mediációs megállapodás birtokában is lerövidül, viszont nincs jobb reklám egy elégedett ügyfélnél, aki beajánlja az ügyvédet a környezetében élőknek. A jogi képviselők tehát a mediátorok bevonásával: kevesebb munkával képviselhetik az embereket, viszont annál nagyobb eséllyel a sikerre.
S a legfontosabb: megmarad a döntés saját kézben, azaz a válófélben lévőknek, akik legtöbb esetben nemcsak házasfelek, de szülők is. Nem mindegy, hogy életünk legfontosabb emberéről, gyermekeikről mi hozhatjuk a döntést, vagy kiadjuk azt idegenek kezébe: a bíróságnak.