Szóbeli bántalmazás típusai
A szóbeli erőszak során az elkövető fél nem alkalmaz fizikai erőt, a másik önértékelését szavakkal rombolja le. Lényeg: a másik összezavarása, manipulációja, az erő és hatalom egyenlőtlen eloszlásának fenntartása céljából.
- Titkolózás: Hosszabb időn keresztül valamilyen információ, érzelem vagy gondolat megosztásától való tartózkodás.
- Ellenkezés: A másik gondolatainak, élményeinek, érzelmeinek elutasítása, megkérdőjelezése napi gyakorlat az életében. Vitatkozókedve, kritikai érzéke messze az átlagon fölüli (pl. Szerintem Te azt sem tudod, miről beszélsz.)
- Leértékelés: megpróbálja a másik élményeit, érzelmeit megkérdőjelezni, az illetőt pedig gyerekesnek, túlérzékenynek beállítani. megkérdőjelezi a másik belső realitását, és indirekt módon kijelenti, hogy amit a másik tapasztal, az nem úgy van. (pl. Túlérzékeny vagy. Mindent felfújsz. Bolhából elefántot csinálsz.)
- Viccként tálalt szóbeli bántalmazás: A bántalmazó valamilyen sértő dolgot viccbe csomagol, így például a másik kinézetét, kompetenciáját vagy intellektuális képességeit kétségbe vonja, majd kijelenti, hogy csak vicc volt. (pl. Egyszerűen nem talál el a boltba sem GPS nélkül. Pont úgy viselkedsz, mint az a drága Anyád.)
- A beszélgetés bojkottálása vagy elterelése: az abúzus elkövetője megszabja, hogy mi hangozhat el a beszélgetésben és mi nem. (pl. Kérdezett valaki? Ez egyszerűen egy csomó baromság.)
- Hibáztatás és vádaskodás: Az elkövető olyasmivel vádolja az áldozatot, ami valójában az áldozat befolyásán kívül esik
- Ítélkezés és kritika: magában foglalja a partner negatív értékelését. Általában elhangzik valamilyen minősítés a másikról, ami kritikus formában kerül megfogalmazásra. Sokszor úgy kezdődik hogy “Te …”, az értékítéletet tartalmaz (pl. Te soha nem vagy elégedett.)
- Lekicsinylés, bagatellizálás: az abuzáló fél a másik tetteit, vágyait, érzéseit lényegtelenné teszi, például a munkáját, nehézségeit, az általa választott ételt, időtöltést, vagy az öltözködési stílusát
- Aláásás: nem csak az érzelmi támogatás marad el, mint a bagatellizálás esetében, hanem az önbecsülést és a lelkesedést is aláássa a bántalmazó fél. (pl. Úgysem értenéd meg. Úgysem fog sikerülni. Szeretnék rájönni, hogy vajon a … – Minek? Kit érdekel?)
- Megfélemlítés, fenyegetés, Sértegetés: a leggyakoribb és legkönnyebben észlelhető szóbeli abúzus (pl. Ha nem csinálod amit mondok, elhagylak. Hülye vagy.)
- Elfelejtés: rendszeresen, ott bizony gyanakodnunk kell. Lehet ez egy felajánlott szívesség folyamatos elodázása, találkozókról való elkésés, ígéretek nem teljesítése.
- Parancsolgatás: (pl. Nem mész sehová. Ezt nem fogod fölvenni. Kapcsold ki most azonnal!)
- Tagadás: A tagadás az áldozat realitását kérdőjelezi meg, ezért nagyon súlyos szóbeli bántalmazásnak minősül. (pl. Soha nem mondtam ilyet. Ezt csak Te találtad ki.)
- Erőszakos düh: kiabálás vagy erőszakos megnyilvánulás (pl. Kuss! Állítsd le magad!)
(Forrás: Asszertív akadémia)