A mediátor, mint külső objektív szakember nem ítélkezik, nem bíráskodik s nem igazságosztó.
Nagyon fontos befolyásoló tényező a mediáció során a bajban lévő személy külső tanácsadójának a személye. Egy nagyszülő, aki elejétől kezdve nem szívelte menyét….. egy megkeseredett, negatív élményekkel teli unokatestvér vagy barát,….soha nem lesz olyan objektív, mint egy harmadik személy, aki független a felektől.
Egyre többet találkozom olyan szülőkkel, akik mögött nem egy új pár, nem a legjobb barát és nem rokon támogató áll, hanem valamilyen civil szervezet.
A civil szervezetek fontosságát meg nem kérdőjelezve intek óvatosságra mindenkit, aki hozzájuk fordul. A támogatás és a jó szándék vitathatatlan e szervezeteknél, de sajnos a szervezet alapvető érdeke vagy „eszköz” használata sokszor nem jó irányba tereli a megegyezni kívánó feleket.
Sokszor nemcsak a civil szervezeteket bevonva, felhasználva, a felek a mediációt játszmájuk részének tekintik. Akár a mediációs szabályokat felrúgva igyekeznek saját érdekükben felhasználni az eljárást, aztán ha nem úgy sülnek el a dolgok, ahogy azt várják, a mediátor be nem vonódását személyes támadásnak vagy a másik féllel való kooperálásnak tudják be.
K.K. és K.N. 14 és 17 éves gyermekek kapcsolattartásának végrehajtása ügyében kötelező támogatott közvetítést rendelt el a Gyámügyi Osztály. A gyermekek szülei 2 évig voltak együtt. A közös családi házat az anyának és gyermekeinek kellett elhagyniuk, az apa és az új barátnő maradt az ingatlanban. Az ingatlan 50%-nak kifizetésére kötelezte a bíróság az apát, ami nem történt meg. N. már a válás után született. A válás után a bírói végzés szerint működött több, mint 10 éven át a kapcsolattartás. Az apa újraházasodott, új gyermekei születtek. Az új feleség miatt megromlott a gyermekek és az apa között a kapcsolat annyira, hogy az utolsó évben csak egyszer találkoztak. Az apa az anyát hibáztatta azért, hogy nem láthatja gyermekeit, az anya szerint az új feleség az oka annak, hogy a gyerekek nem szeretnének már menni az apához. A gyermekek elmondása alapján az apjuk sem személyesen, sem telefonon nem érdeklődött utánuk az elmúlt egy év alatt.
A gyermekek részvételét korukból adódóan fontosnak tartottam, de az nem volt kötelező, így a részvételről önmaguk dönthettek.
Mindkét gyermek elmondta, hogy nem jönnek jól ki az új feleséggel, az apa semmibe veszi személyüket és igényeiket, továbbá a két kamasz életében más egyéb prioritások is bejöttek, úgy mint pl. a kortárs csoportok, továbbtanulás stb. A külön beszélgetések alkalmával kiderült, hogy a gyermekek ragaszkodnának az apához, de nehezen fogadják el az apa új életkörülményeit és az új „felállást” az új feleséggel. A közös tárgyaláson a gyermekek elmondták az apának, hogy ragaszkodnak továbbra is az apával töltött minőségi együttléthez, de sérelmezik azt, hogy az apa az együttléteik nagy részét az anya szidalmazásával tölti. A bizalom erősen megromlott, amelynek helyreállításhoz mindkét oldalnak oda kell tennie magát. Azt gondoltam, hogy nem lesz nehéz a kapcsolattartás visszaállítása, hiszen a gyermekek szerettek volna találkozni az apával, amelyet a gondozó szülő is támogatott.
A közös megbeszélésre az apa jelenlegi házasságából született gyermeke társaságában érkezett. Érdeklődésemre, a gyermek jelenlétével kapcsolatban az apa arról tájékoztatott, hogy a gyermekek közötti kapcsolattartás céljából hozta magával a gyermeket. Tájékoztattam arról, hogy sem az alkalom, sem a helyszín nem megfelelő az ilyen jellegű kapcsolattartás céljából és mivel a gyermek nem résztvevője a mediációnak, nem vehet részt a tárgyaláson. A gyermek a váróteremben helyet foglalt. Ez az elutasítás már feszültséget okozott a tárgyalás megkezdése előtt.
A közös tárgyalás során a mediátor felelős a kommunikáció folyamatáért, azaz az egyensúly fenntartásáért, ezért mindkét gyermeknek és mindkét szülőnek lehetősége volt álláspontja ismertetésére. Miután mindenki elmondta álláspontját: a gyermekek által felajánlott fokozatosan bővített kapcsolattartást nem fogadta el az apa arra hivatkozva, hogy szeretné ha megkapná az anya a megfelelő büntetést a kimaradt kapcsolattartások miatt.
Nyilvánvalóvá vált, hogy a felek céljai oly mértékben távoliak, hogy konszezus, kompromisszumos megállapodás nem várható az egyeztetés során. Ezt erősítette meg az is, hogy a gyámügyi eljárás felfüggesztése ellenére, a mediációs eljárás alatt – egy civil szervezet által támogatott és megírt- újabb végrehajtási beadvány érkezett az apa részéről, amelyről az anya tájékoztatott. A mediáció célja a megegyezés, amely csak akkor jöhet létre, ha – résztvevők meg akarják oldani a konfliktust és keresik a megoldás lehetőségeit továbbá nem túl merevek az álláspontok és nem túl szélsőségesek az indulatok.
A mediáció nem része – a felektől néha elvárt – retorzió megvalósításának.
A tárgyalás alatt a mediátor felelőssége, hogy az eljárásba bevont gyermekek a lehető legkevésbé sérüljenek.
Mivel a megbeszéléstől nem volt várható eredmény és a kialakult légkör károsan hatott a jelenlévő gyermekekre (az egyik gyermek sírva fakadt) úgy döntöttem, mint gyermekvédelmi szakember, hogy lezárom a megbeszélést.
A kapcsolattartó szülő utólag sérelmezte a mediáció megállapodás nélküli és számára gyorsnak tűnő lezárását ezért – ismételten a civil szervezet által megírt – panaszt nyújtott be a Gyámügyi Osztály felé. A panasz benyújtása után nem kapta meg a remélt elmarasztalást, mivel az eljárást a mediációs protokoll betartásával vezettem le illetve több pontban is az apa megszegte azt a mediációs szerződést, amelyet a szabályok elolvasásával és elfogadásával írt alá.
Mikor végződhet sikeresen a mediáció?
Az eljárás akkor segíti elő a mindenki számára elfogadható megoldást, ha arra mindkét fél nyitott. A mediátor jelenléte nem garancia az eljárás sikeres lezárására.
A megállapodás létrejötte kizárólag a felek hozzáállásán múlik.
Fenti esetben egyrészt az alapfeltételeinek hiánya miatt nem keletkezett megállapodás: ha az apa valóban szerette volna a gyermekeit látni, megragadta volna a bizalom újraépítésének lehetőségét;másrészt jelen esetben a cél sem szentesítette az eszközt a támogató részéről.