Családon belüli erőszak:

Az Egyesült Államokbeli meghatározás szerint „családon belüli erőszakról beszélhetünk, ha egy kapcsolatban az egyik fél erőszakos magatartást alkalmaz a másik féllel szemben azért, hogy ezáltal a partnert hatalmában tartsa és felette ellenőrzést és uralmat gyakoroljon.”

Ez alapján a családon belüli erőszaktevő lehet nő, férfi gyerek.

Férj, feleség, gyermek, nagyszülő, testvér, rokon.

A családon belüli erőszak típusait a magyar jogszabály szerint:

fizikai erőszak

elhanyagolás

lelki bántalmazás

nemi erőszakban

gazdasági visszaélés

Párkapcsolati Bántalmazás

Nemcsak nők élhetnek bántalmazó kapcsolatban, de nemtől függetlenül hihetetlen lelki erő kell a változtatáshoz és a további élethez. A bántalmazó kapcsolatok szerte a világban rengeteg nő és férfi életét keserítik meg. Mindkét fél olyan bántalmazásból jön a felnőtt életbe, amely vagy gyerekként, vagy tinédzserként érte. A bántalmazó olyan traumával, súlyos érzelmi sérüléssel rendelkezik, amely felhatalmazza őt, hogy így éljen, a bántalmazottat pedig, hogy elszenvedje a helyzetet. A bántalmazás létrehoz egy kötődési típust. A bántalmazó kapcsolatban tehát négy szerepkörre szakad a résztvevők személyisége: bántalmazott, bántalmazó, megmentő, csendestárs.

A traumatizált kapcsolat ciklikusan működik: A bántalmazó kapcsolatban ismétlődnek a jelenetek. Az elnyomó fél ciklikus működése egy mézeshetekre emlékeztető időszakkal kezdődik, majd a feszültség növekedni kezd, amit az alárendelt fél előre megérez, és igyekszik viselkedését a növekvő félelméhez szabni, elkerülő technikákat alkalmazni. A feszültség végül mindenképpen kitör, és a bántalmazói viselkedés megvalósul, amit bocsánatkérés és ígéretek követnek. Bántalmazotti oldalról ebben a ciklusban stresszhormonok és kötődési hormonok termelődnek a körforgás állomásaitól függően

Ha gyermek is van a kapcsolatban. A gyerek is ugyanúgy sérül, mint szülei. A gyerek pedig a megmentő szerepébe kerül, ugyanis azt szeretné, ha a bántalmazott szülő megmenekülne. Ezek a gyerekek később sokkal nehezebben kötelezik el magukat. A gyerekek is áldozatok, függetlenül attól, hogy elszenvedői, vagy csak megfigyelői az erőszakos viselkedésnek. Jellemzően traumaalapú világképben nőnek fel, ahol a világ egy veszélyes hely, igazságtalan, kiszámíthatatlan.

Egy ilyen kapcsolatban élni egyet jelent azzal, hogy teljesen elveszíti magát, akit bántanak. Semmi erőforrása nem marad arra, hogy önmagára figyeljen, nagyon mélyen feladja magát, nagyon kevés mobilitás marad benne, ezért nem tud kilépni a rossz kapcsolatból. Felmenti magát a kilépés alól, főleg, ha gyerekek is vannak, vagy közös vagyon stb. A bántalmazást követő élet rendbetétele a legnehezebb terápiák egyike. Biztonságot kell teremteni, olyan közeget, ahol a bántalmazást nem kell újra elszenvedni.

A bántalmazás kifejezésre többnyire egy vékony, lelkileg összetört, pánikkal és szorongással küzdő nő képe jelenik meg a szemünk előtt s gyakori az áldozatok segítésével foglalkozó szervezetek megnyilvánulásaiban is, hogy a „bántalmazó” kifejezést a férfi szinonimájaként használják. Pedig a bántalmazás olyan választott viselkedésforma, amelynek hátterében nemcsak az izomerő állhat. Rengeteg műfajban nyilvánulhat meg.

Az érzelmi bántalmazás, elhanyagolás és verbális bántalmazás terén a nők sem maradnak le a férfiaktól.

A helyzet végtelenül komplex, a törvényi szabályozástól remélni a teljes megoldást tévhit lenne. Nagyobb hangsúlyt kell fektetni a prevencióra és rehabilitációra.